Mit okozhat a magas vérnyomás, ha nem kezeljük?

A magas vérnyomás népbetegség. A súlyos szív- és érrendszeri betegségek hátterében gyakran az emelkedett vérnyomásérték érhető tetten. Becslések szerint a magas vérnyomás betegségben szenvedők száma 2025-re 15-20%-kal fog emelkedni, elérve a közel 1,5 milliárdot. A magas vérnyomás kezdetben az emberek többségében nem okoz panaszt, ezért is szokták a magas vérnyomást „néma gyilkos” elnevezéssel illetni. 

A panaszok hiányában, az emberek többsége egyáltalán nem tud arról, hogy orvoshoz kellene fordulnia. A kezeletlen magas vérnyomás azonban súlyos szövődményeket idézhet elő. A magasvérnyomás-betegség korai felismerése és kezelése döntő jelentőségű mind a betegek életminősége, mind pedig az életkilátásaik tekintetében. 

Mi a hipertónia, azaz a magas vérnyomás?

Vérnyomásunk percről percre, napszakra jellemzően váltakozik, valamint befolyásolhatják bizonyos külső körülmények is. Hipertónia betegségről akkor beszélhetünk, ha az orvosi rendelőben, nyugalmi állapotban, három különböző alkalommal, legalább egyhetes időközzel mért vérnyomás értékének átlaga eléri, vagy meghaladja a 140 Hgmm szisztolés, vagy 90 Hgmm diasztolés értéket.  A diagnózis felállításához azért van szükség többszöri mérésre, mert a vérnyomásértékek spontán módon, jelentősen ingadozhatnak.

Tévhit, hogy a normális vérnyomás felső határát úgy számolhatjuk ki, hogy éveink számához hozzáadunk 100 Hgmm-t. Felnőttek esetében, életkortól függetlenül mindig a 140/90 Hgmm-es felső határértéket kell figyelembe venni, de otthoni vérnyomásmérés esetén már a 135/85 Hgmm-es érték is magasnak számít. Minél alacsonyabb a vérnyomás, annál kisebb a veszélye a szív- és érrendszeri szövődmények későbbi kialakulásának. Ezért az orvosi gyakorlatban nem önmagában a vérnyomás csökkentése, hanem a teljes kardiovaszkuláris kockázat mérséklése a cél.

A kezelőorvos mindezt szem előtt tartva állapítja meg az elérni kívánt vérnyomás célértéket. Figyelembe veszi továbbá azt is, hogy bizonyos rizikót jelentő állapotokban – például cukor-, szív-, vagy vesebetegség megléte esetén – eleve alacsonyabb vérnyomásérték elérésére van szükség. A kivizsgálás során az orvos feltérképezi, hogy betegénél kialakult-e már érrendszeri károsodás, és felderíti, hogy a háttérben fennáll-e esetleg olyan kóros elváltozás – például pajzsmirigy-, vagy vesebetegség –, amely a magas vérnyomást okozhatja.

Otthon is rendszeresen mérjük a vérnyomásunkat!

A vérnyomás mérését hitelesített mérőeszközzel, szabályosan és megfelelő körülmények között végezzük. Gyakran előfordul, hogy az orvosi rendelőben mért vérnyomásérték magasnak bizonyul olyan személyeknél is, akiknek a rendelő küszöbén kívül teljesen normális a vérnyomásuk. Ezt a jelenséget „fehérköpeny” hatásnak nevezzük. Éppen ezért, annak tisztázására, hogy vérnyomásunk csak az orvos láttán emelkedik meg, vagy a rendelő falain túl is, érdemes otthoni körülmények között is megmérni a vérnyomásunkat. 

Az otthoni vérnyomásmérés szabályai

1. Mindig azonos időpontban (a nap azonos órájában) mérjen!
2. A mérést megelőző egy órán belül ne dohányozzon, és ne kávézzon!
3. A mérés előtt két-három percig üljön nyugodtan!
4. Ne mérjen vérnyomást erős vizelési kényszer esetén!
5. A mérés előtt olvassa el a vérnyomásmérő használati utasítását!
6. A mérés alatt a mandzsetta a szív magasságában legyen!
7. A mérés alatt ne mozogjon!
8. A mérés alatt ne beszéljen!
9. Két mérés között legalább egy percet várjon!
10. A mért értékeket írja be a vérnyomásmérő naplóba!
11. Rendszeresen mérje vérnyomását! 

A digitális vérnyomásmérők mandzsettáját előírásszerűen, a szív magasságában kell elhelyezni. A mérést lehetőleg ülő helyzetben, hátunkat megtámasztva, ellazított izomzattal végezzük, miközben a karunk legyen mindig a szív magasságában megtámasztva, a könyök enyhén behajlítva, a lábak ne legyenek keresztezve. A két karon mért vérnyomásérték között lehet különbség, de az nem haladhatja meg a 10-15 Hgmm-t. Az egyes napszakokban mért vérnyomásértékek között jelentős különbség lehet. 

Mit tehetünk a megelőzés érdekében?

A magasvérnyomás-betegség kialakulásában döntő szerepet játszik az egészségtelen életvitel. Nem is gondolnánk, hogy helytelen szokásaink elhagyásával, megváltoztatásával milyen nagymértékben járulhatunk hozzá az orvos által előírt gyógyszeres kezelés eredményességéhez. Próbáljon meg minél egészségesebb életmódot folytatni: figyeljen oda a táplálkozásra, a rendszeres mozgásra, a dohányzás mellőzésére és a káros stresszhatások kerülésére!  

A konyhasófogyasztás mérséklésével akár 2-8 Hgmm-es vérnyomáscsökkenést érhetünk el. A rostdús, zöldségben-gyümölcsben, teljes kiőrlésű gabonatermékekben és halban gazdag, valamint energia-, zsír- és magas glikémiás indexű szénhidrátokban szegény étrend kialakításával megszabadulhatunk testsúlytöbbletünktől is 

A rendszeres fizikai aktivitás további 4-10 Hgmm vérnyomáscsökkenést eredményezhet. Magas vérnyomásban szenvedő betegeknek napi 35-40 percen át végzett közepes intenzitású, dinamikus testmozgás – például gyors séta, kocogás, vagy kerékpározás – ajánlott. Nem árt tudni, hogy a préseléssel járó, statikus erősportok – például súlyemelés, body-building – emelik a vérnyomást. A sportolás megkezdése előtt mindenképpen célszerű konzultálni a kezelőorvossal, aki az egyén terhelhetőségének ismeretében személyre szabott tanácsokat fog adni.

Az magas vérnyomás nem olyan probléma, melynek tünetei nap mint nap figyelmeztetnek bennünket arra, hogy foglalkoznunk kell vele. A magas vérnyomásból következő infarktus azonban túlságosan komoly betegség ahhoz, hogy csak akkor kezdjünk a kérdéssel foglalkozni, amikor már megtörtént a baj. Az egészséges táplálkozás, vagy egy aktívabb, sportolást sem nélkülöző életmód mindenképpen fontos lépések. Férfiak esetében 45 éves, nők esetében pedig 55 éves kor felett szedhető olyan gyógyszer, mellyel megelőzhetőek a szív- és érrendszeri betegségek. Acetilszalicilsavat tartalmazó gyógyszerek rendszeres szedése megakadályozza a vérlemezkék kóros összetapadását, s ezáltal az ereket szűkítő vagy elzáró vérrögök képződését, így csökkentve az infarktus előfordulásának kockázatát. 

Irodalomjegyzék:

(1) World Health Organization. Fact Sheet – Cardiovascular diseases (CVDs). (2017) Available at: https://www.who.int/news-room/fact-sheets/detail/cardiovascular-diseases-(cvds)

(2) Williams B, Mancia G, Spiering W, et al. 2018 ESC/ESH Guidelines for the management of arterial hypertension [published correction appears in Eur Heart J. 2019 Feb 1;40(5):475]. Eur Heart J. 2018;39(33):3021‐3104. doi:10.1093/eurheartj/ehy339.

(3) Mayo Clinic Staff. High blood pressure: The silent killer. (2019) Available at: https://www.mayoclinichealthsystem.org/hometown-health/speaking-of-health/high-blood-pressure-the-silent-killer

(4) Mayo Clinic Staff. Get the most out of home blood pressure monitoring – Checking your blood pressure at home is an important part of managing high blood pressure. Find out how to use home monitors accurately. (2019) Available at: https://www.mayoclinic.org/diseases-conditions/high-blood-pressure/in-depth/high-blood-pressure/art-20047889