Szédülés

Mi a szédülés?

A szédülést az orvosszakmai meghatározás alapján a térbeli tájékozódás károsodásaként vagy zavaraként írhatjuk le. A szédülés olyan mintha megmozdult volna a talaj a lábunk alatt és megfordulna velünk a szoba. Úgy érezzük ilyenkor, hogy le kell ülnünk, mielőtt elesünk. A szédülés bármikor bárkivel előfordulhat és az esetek többségében nem is kell ennek nagy jelentőséget tulajdonítnai, hiszen ez az élet velejárója, szervezetünk működésének mindennapi része. Amennyiben azonban a szédülés, az egyensúly zavar bármilyen fokozata gyakori, szinte mindennapos esemény vagy a szédülés maga súlyos, az már takarhat kóros okokat és befolyásolhatja életminőségét. Az emberek különböző módon tapasztalhatják meg a szédülést:

• ájulásérzés
• hányinger
• bizonytalanul állunk a lábunkon, egyensúlyérzékünket veszítjük
• dezorientált vagy zavart érzés.

Hogyan kezelik a szédülést?

A szédülés kezelése az okoktól függ. Például, ha valaki azért szédül, mert belső fülgyulladása van, az orvos a fülgyulladást kezeli, azaz annak az okát a fertőzést. Ha valaki olyan gyógyszereket szed, amelyek szédülést okoznak, az orvos felülvizsgálja az adott gyógyszer szükségességét, lecserélhetőségét vagy ha ez nem lehetséges javasolhatja azt, hogy beteg csökkentse a mozgást ésc maradjon nyugalomban, amíg a szervezet nem alkalmazkodik a gyógyszerhez. Egyesek számára az jelenthet segítséget, ha vesztibuláris tesztet végzünk, ami segít meghatározni, hogy a szédülés belsőfül-probléma következménye-e és ha igen, akkor a vesztibuláris rehabilitációs terápia segít a szédülés kezelésében. A vesztibuláris rehabilitációs terápia gyakorlatokat foglal magában a szédülés tüneteinek kezelésére.

Kezelhetem otthon a szédülést?

Terápia szinten nem. Amennyiben szédül, úgy a tüneteket tudja kezelni azzal, hogy lefekszik és amíg a szédülés el nem múlik, addig pihen. Amikor felkel, ügyeljen arra, hogy lassan és óvatosan mozogjon.

Mi okozza a szédülést?

Szédülés akkor fordulhat elő, ha valami befolyásolja az egyensúlyérzékünket. A stabil egyensúlyérzékhez folyamatos információáramlás szükséges a fülből, a szemből, a szövetekből és a központi idegrendszerből. A központi idegrendszerünk ezeket az információkat arra használja fel, hogy megmondja testünknek, hogyan tartsa fenn az egyensúlyt.

Ha valami megzavarja az áramlást, a központi idegrendszer helytelenül dolgozhatja fel az információkat, aminek az a következménye, hogy bizonytalanul érezzük magunkat, elveszthetjük az egyensúlyunkat. A belső fül rendellenességei, gyulladások, egyes neurológiai állapotok, bizonyos gyógyszerek és még a stressz is okozhat szédülést.

A belső fül rendellenességei:

• Jóindulatú paroxizmális szédülés. Az ebben a szédülés típusban szenvedők forgó érzést éreznek, amikor mozgatják a fejüket.
• Labirinthitis. Ez gyulladást jelent a belső fülrendszerben, amely felelős a hallásért és az egyensúlyért.
• Vestibularis neuritis. Ez a rendellenesség a belső fül vestibulocochleáris idegét érinti.
• Tartós poszturális észlelési szédülés. Szédülés, amelyet a körülöttünk zajló dolgok vagy tevékenységek váltanak ki, például nagy tömegben gyarkan előjönnek a tünetei, amik jellemzően jönnek és mennek.
• Belső fülfertőzések. A vírusos vagy bakteriális fülfertőzések okozta belső fülgyulladás zavarhatja a belső fül által az agyba küldött üzeneteket.

Egyéb egészségügyi állapotok

• Vérszegénység. A vérszegénység miatt nincs elég vörösvérsejt a vérünkben. A szédülés a vérszegénység gyakori tünete.
• Akusztikus neuroma. A belső fülben lévő nem rákos daganatok befolyásolhatják az egyensúlyt, és szédülést okozhatnak.
• Szív- és érrendszeri problémák. Az agy véráramlását befolyásoló problémák, például szabálytalan szívverés (pitvarfibrilláció), alacsony vérnyomás (hipotenzió) vagy beszűkült artériák (atherosclerosis) szédülést okozhatnak.
• Agyrázkódás. Ez a fejsérülés károsítja az agyat és szédülést okoz, többek között más tünetek mellett.
• Neurológiai betegségek vagy rendellenességek. A migrénes fejfájás, a szklerózis multiplex és a Parkinson-kór olyan neurológiai rendellenességek példái, amelyek befolyásolják az egyensúlyérzéket és szédülést okoznak.

Egyéb gyakori okok amik szédülést okozhatnak, a következők:

• Szorongás és stressz. Szédülhet, ha szorongás vagy stresszhelyzet miatt hiperventillál.
• Szén-monoxid-mérgezés. A szén-monoxid belélegzése szédülést okoz.
• Kiszáradás. A szédülés a súlyos kiszáradás tünete.
• Alacsony vércukorszint (hipoglikémia). A hirtelen fellépő szédülés a hipoglikémia tünete.
• Gyógyszerek. A vérnyomáscsökkentő gyógyszerek gyakran szédülést okoznak.
• Mozgásos betegség. A mozgási betegség szédülést okozhat, és befolyásolhatja egyensúlyát.

Forrás: 

American Speech-Language-Hearing Association. Dizziness and Balance. (https://www.asha.org/public/hearing/dizziness-and-balance)

Muncie H, Sirmans S, James E. Dizziness: Approach to Evaluation and Management. (https://www.aafp.org/pubs/afp/issues/2017/0201/p154.html) Am Fam Physician, 2017, 95(3): 154-162.

U.K. National Health Services. Dizziness. (https://www.nhs.uk/conditions/dizziness/)

U.S. National Institute of Deafness and Other Communication Disorders. Balance Disorders. (https://www.aafp.org/pubs/afp/issues/2017/0201/p154.html)

Vestibular Disorders Association. Causes of Dizziness. (https://vestibular.org/article/what-is-vestibular/causes- ofdizziness/)