Emlőrák

Az emlőrák daganatok akkor alakulnak ki, amikor az emlősejtek mutálódnak és növekednek.

Mi az emlőrák?

Emlőráknak hívjuk a rákos megbetegedések azon fajtáit, amelyek a mellszövetben alaklulnak ki. Ez akkor fordul elő, amikor az emlősejtek mutálódnak (megváltoznak) és kontrollálatlanul el kezdenek megnőni, létrehozva a daganatot, azaz a tumort. Más rákos megbetegedésekhez hasonlóan az emlőrák is behatolhat a mellet körülvevő szövetekbe, sőt, a rákos sejtek a test más részeibe is eljuthatnak és új daganatokat képezhetnek. Ezt hívjuk metasztázisnak.

Kit érint elsősorban a mellrák?

Bár az emlőrák az egyik leggyakoribb daganatos megbetegedés a nők körében (a bőrrák után a második helyen áll) és leginkább 50 év felett diagnosztizálják, jelenleg mégis ez a rákfajta a leginkább gyógyítható, különösen, ha időben észlelik.

Bár a férfiak körében ritka, de a mellrák őket is érintheti, sokkal gyorsabb és rosszabb lefolyással.

Milyen gyakori a mellrák?

Az Egyesült Államokban például a mellrák a tüdőrák után a második vezető halálok a nők körében. A 35 és 54 év közötti nők daganatos halálozásának vezető oka is. A mellrák az egyik leggyakoribb daganatos megbetegedés Magyarországon is. Évente hozzávetőleg 5-6000 új emlőrákos beteget regisztrálnak és a betegség körülbelül 2000 nő halálát okozza. Vagyis szinte minden 10. nőnél kialakul ez a betegség élete során. Ezek az eredmények mindenképpen ijesztőnek tűnnek annak fényében, amit korábban írtunk, miszerint jelenleg ez a leginkább gyógyítható rákos megbetegedés, főleg az ultrahangos vagy mammográfiás vizsgálatok segítségével.

Mik a mellrák korai jelei?

A mellrák tünetei személyenként eltérőek lehetnek. Az emlőrák lehetséges jelei a következők:

• A mell méretének, alakjának vagy kontúrjának megváltozása.
• Duzzanat vagy csomó, amely olyan kicsinek tűnhet, mint a borsó.
• Csomó vagy megvastagodás a mellben vagy a hónaljban, amely a menstruációs cikluson keresztül végig fennmarad.
• A mell vagy a mellbimbó bőrfelületének, kinézetének vagy tapintásának megváltozása (gödröcskés, ráncos, pikkelyes vagy gyulladt).
• Bőrpír a mellen vagy a mellbimbón.
• Egy olyan terület, amely határozottan különbözik a mell bármely más területétől.
• “Márványszerű” megkeményedett terület a bőre alatt.
• Vérfoltos vagy tiszta folyadékfolyás a mellbimbójából.

Vannak, akik egyáltalán nem veszik észre a mellrák jeleit. Ezért olyan fontosak a rutin mammográfiás vizsgálatok.

Mi okozza a mellrákot?

A szakértők nem tudják pontosan, mi okozza, indítja el ezt a folyamatot. A kutatások azonban azt mutatják, hogy számos kockázati tényező növelheti a mellrák kialakulásának esélyét:

• 55 év felett  megnő a mellrák kockázata.
• A nőknél sokkal nagyobb valószínűséggel alakul ki mellrák, mint a férfiaknál.
• A családtörténet és az örökölt genetika is számít. Ha a szülők, testvérek, vagy más közeli hozzátartozók körében emlőrákot diagnosztizáltak, nagyobb valószínűséggel alakulhat ki a betegség, megnő a kockázat az Ön esetében is. A mellrákos megbetegedések körülbelül 5-10%-a egyetlen kóros génnek a következménye, amelyeket a szülőktől örökölünk és amelyeket genetikai vizsgálattal lehet felfedezni (Genetic screening) (megjegyzés: hiper link).
• Dohányzás. A dohányzást számos különböző típusú rák rizikófaktoraként nevesítik, beleértve a mellrákot is.
• Alkoholfogyasztás: A kutatások azt mutatják, hogy az alkoholfogyasztás növelheti bizonyos típusú mellrák kialakulásának kockázatát.
• Elhízottság: Az elhízás növelheti a mellrák és a mellrák kiújulásának kockázatát.
• Sugárterhelés: Ha korábban sugárkezelésben részesült – különösen a fejét, a nyakát vagy a mellkasát érinti –, nagyobb valószínűséggel alakul ki mellrák.
• Hormonpótló terápia: A hormonpótló terápián (HRT) átesett embereknél nagyobb a kockázata annak, hogy mellrákot diagnosztizálnak.

Javasoljuk, hogy forduljon a Pro Medicalhoz, hogy megtudja, veszélyben van-e.

MEGELŐZÉS

Hogyan lehetek biztos abban, hogy a rákos megbetegedést még azelőtt felfedezik, hogy még nem terjedt volna?

Noha nem lehet azt megakadályozni, hogy kialakuljon egy rákos megbetegedés, számtalan dolgot tehet annak érdekében, hogy csökkentse annak kockázatát, hogy egy előrehaladott stádiumban fedezze fel a rákos megbetegedést. 

• Menjen el rutinszerűen ultrahangos vagy mammográfiás vizsgálatra: egyértelműen javasolt, hogy 35 éves korban végezzenek el egy kiindulási ultrahang vagy mammográfiás vizsgálatot és 40 éves kor után minden évben ismételjék a szűrést.
• 20 éves kor után minden hónapban vizsgálja meg melleit. Megismerheti mellei körvonalait és tapintását és figyelmesebb lesz a változásokra.
• 20 éves kor után legalább háromévente, 40 éves kor után pedig évente vizsgáltassa meg melleit szakemberrel.

DIAGNOSZTIKA ÉS VIZSGÁLATOK

Hogyan diagnosztizálják a mellrákot?

Elsősorban Ön az, aki rendszeresen ellenőrizheti a mellét és veheti észre a rendellenes elváltozásokat.

Annak érdekében, hogy könnyen felismerhesse a tüneteket, az alábbiakban felsoroljuk a leggyakoribbakat:

• A rendellenes változások a bőrön a mellen vagy annak környékén: ráncosodás. A mellben lévő csomó a kötőszöveti rostok megrövidülését okozza, ami a bőr összehúzódását vonja magával é sez okozhatja a ráncos vagy horpadt megjelenést. 
• A bőr felszínének változásai a mellen vagy annak környékén: Cellulit. A mell bőrén lévő kis bemélyedések a mell nyirokereinek elzáródására utalhatnak. Ez gyulladást és duzzanatot okoz a mellszövetben, aminek következtében a bőr nagyobb felületén kis gödrök képződnek, amelyek úgy néznek ki, mint a “narancshéj”. Egyes esetekben ez a változás egyfajta emlőrák, gyulladásos emlődaganat tünete lehet.
• A látható erek a mell felszínén érelzáródásra utalhatnak, ami rákos csomóra vagy az emlődaganat növekedésével összefüggő fokozott vérellátásra utalhatnak.
• Ekcémaszerű kiütés vagy bőrpír a mellbimbón vagy annak környékén. Ez a mellrák nagyon ritka tünete. Egyes esetekben a mellrákhoz kapcsolódó betegséghez, a Paget-kórhoz társul.
• A mellbimbó befordulása vagy helyzetének és alakjának megváltozása. A tartósan befordult mellbimbó mögött rákos csomó lehet, amely behúzza azt.
• A mellbimbó szivárgása anélkül, hogy megnyomná vagy összenyomná. Ez arra utalhat, hogy a mellbimbó mögötti apró tejcsatornák rákos sejtekkel vannak körbevéve.
• A feszesebb tapintású mellszövet utalhat a tejtermelő mirigyben kialakult csomóra, de jelezheti a nyirokerek elzáródását is.
• Duzzanat a hónaljban, a nyirokcsomóban kialakuló csomóra utalhat. Néha a hónaljban lévő csomó jobban észrevehető és könnyebben észrevehető, mint a mellben.

Klinikánkon elvégezzük az emlővizsgálatot, átbeszéljük az ön családtörténetét, kórtörténetét és a meglévő tüneteket. A Pro Medical Klinikán lehetőség van a genetikai szűrő vizsgálat elvégzésére is, aminek a segítségével fel tudjuk deríteni az öröklött genetikai determinációit egyes megbetegedésekre. Szintén javasolt a műszeres vizsgálatok elvégzése, az emlő esetleges rendellenességeinek az ellenőrzése. 

A következő műszeres vizsgálatokkal lehet a mellrákot szűrni:

• Mammogram: Ezek a speciális röntgenfelvételek kimutathatják a mell változásait vagy rendellenes növekedését. A mammográfiát gyakran használják az emlőrák megelőzésére.
• Ultrahangvizsgálat: Ez a teszt hanghullámokat használ a mell belsejében lévő szövetek felvételéhez. A mellcsomók vagy rendellenességek diagnosztizálására használják.
• Pozitron emissziós tomográfia (PET) szkennelés: A PET-vizsgálat speciális kontrasztanyagot használ a gyanús területek kiemelésére. A vizsgálat során speciális anyaggal színezik meg az ereket és képeket készítenek egy szkennerrel.
• Mágneses rezonancia képalkotás (MRI): Ez a vizsgálat a mágnes és a rádióhullám segítségével tiszta, részletes képek alkot a mell belsejében lévő szövetek szerkezetéről.

Ahhoz, hogy el tudjuk dönteni, hogy önnek az ultrahang vagy a mammográfiás vizsgálat a megfelelő választás, figyelembe kell venni az egészségi állapotát, a családtörténetét, a vizsgálat okát, valamint azt, hogy az egyes lehetőségek erősségei és gyengeségei hogyan befolyásolhatják az eredményt az ön esetében.

Mammogram

• Kis mennyiségű sugárzást használ.
• Nem tud különbséget tenni a ciszta és a sűrübb duzzanat között.
• Nem megfelelően mutatja ki a rendellenességeket sűrű mellszövettel rendelkező embereknél.
• Jó a meszesedés észlelésében.
• Különböző nézetekből elvégezhető felvételek lehetővé teszik a radiológus számára, hogy a teljes mellet vizsgálhassa.
• A mell belsejében is képes gyanús területek megtalálására.
• Alkalmas a hónalj nyirokcsomó vizsgálatra.
• Jellemzően emlőrákszűrésre használják.

Ultrahang

• Nem használ sugárzást
• Jobb elérhetőség a mammográfiához képest
• Segíthet megkülönböztetni a sűrübb duzzanatot és a cisztákat
• Jobban észleli a rendellenességeket sűrű mellszövettel rendelkező embereknél
• Sokkal kevésbé hatékony a meszesedés megtalálásában
• A teljes mell nem látható
• A mély mellszövet nem látható
• A hónalj nyirokcsomói nem láthatók
• Jellemzően a szűrés során talált rendellenességek további diagnosztizálására használják

Emlőszövet sűrűség

A sűrű emlőszövet megnehezíti a mellrák megtalálását és növelik a mellrák kialakulásának kockázatát. Érintettség esetében érdemes több vizsgálatot elvégezni.  A mammográfia mellett ultrahanggal vagy esetleg MRI-vel javíthatja a mellrákszűrés pontosságát.

Ha bármi gyanúsat látunk a képalkotó vizsgálatok során, a következő lépés a szövet biopszia, amikor is a mintát egy laborban elemezzük ki.

LEHETŐSÉGEK / PROGNÓZIS

Mire számíthatok, ha mellrákom van?

Ha mellrákot diagnosztizáltak önnél, az egészségügyi szolgáltató részletesen megbeszéli önnel a kezelési lehetőségeket. A kezelés és a gyógyulás mindenkinél más és más, így meg tudják mondani, hogy ön mire számíthat ebben a helyzetben.

A mellrák halálos?

A korai stádiumban felfedezett emlőrák többnyire sikeresen kezelhető. Valójában a legtöbb ember, akinél mellrákot diagnosztizáltak, hosszú, teljes életet él. A késői stádiumú emlőrák kezelése azonban nehezebb feladat és bizony végzetes is lehet.

Mennyi a túlélési arány az emlőrák esetében?

Az emlőrák teljes ötéves túlélési aránya 90%. Ez azt jelenti, hogy a betegséggel diagnosztizált emberek 90%-a még öt év elteltével is életben van. A közeli területekre átterjedt emlőrák ötéves túlélési aránya 86%, míg az áttétes emlőrák ötéves túlélési aránya 28%. Szerencsére a mellrák túlélési aránya javul, ahogy egyre többet tudunk meg a betegségről és új és jobb kezelési módszereket dolgozunk ki. Ne feledje, hogy a túlélési arányok csak becslések. A kezelés sikerét nem tudjuk megmondani, és azt sem, hogy Ön meddig fog élni. 

Mikor forduljak doktorhoz?

Az önvizsgálat és a rutinszerű műszeres vizsgálat mellett azonnal vegye fel a kapcsolatot szakemberrel, ha bármilyen változást észlel a melleiben.

Milyen kérdéseket tegyek fel a szakembernek?

Tudjon meg mindent a diagnózisáról, így tud cask megalapozott döntéseket hozni. Íme néhány kérdés, amit feltehet egy szakembernek:

• Hol található a daganat?
• Elterjedt a daganat?
• Milyen stádiumú mellrákom van?
• Mit mutat az ösztrogén receptor (ER), progeszteron receptor (PR) és HER2 teszt és mit jelent ez számomra?
• Milyen kezelési lehetőségeim vannak?
• Szóba jöhet a mellrák műtét?
• Tudok dolgozni a kezelés alatt?
• Mennyi ideig tart a kezelésem?
• Milyen egyéb lehetőségek állnak rendelkezésemre?

Melyek a mellrák stádiumai?

A szakaszolás segít leírni, hogy milyen szintű rákos megbetegedéssel állunk szemben. Ezt számos tényező határozza meg, beleértve a daganat méretét, elhelyezkedését, valamint azt, hogy a rák átterjedt-e a test más területeire. 

Az emlőrák alapvető stádiumai a következők:

0. stádium: A betegség nem invazív. Ez azt jelenti, hogy nem tört ki a mellcsatornáiból.

1. stádium: A rákos sejtek átterjedtek a közeli mellszövetre.

2. stádium: A daganat vagy kisebb, mint 2 centiméter és átterjedt a hónalj nyirokcsomóira, vagy nagyobb, mint 5 centiméter, de nem terjedt át a hónalj nyirokcsomóira. A daganatok ebben a szakaszban tehát 2-5 centiméter átmérőjűek lehetnek, bárhol előfordulhatnak mellben és akár hatással lehetnek – de ez nem szükségszerű – a közeli nyirokcsomókra. 

3. stádium: Ebben a szakaszban a rák átterjedt már a közeli szövetekre és nyirokcsomókra, de még nem terjedt el a távoli szervekre. A III. stádiumot általában lokálisan előrehaladott emlőráknak nevezik 

4. stádium: A rák átterjedt a melltől távol eső területekre, például a csontokra, a májra, a tüdőre vagy az agyra. A IV. stádiumú emlőrákot metasztatikus emlőráknak is nevezik.

A MELLRÁK KEZELÉSE

Hogyan kezelik a mellrákot?

Számos mellrák kezelési lehetőség létezik, beleértve a műtétet, a kemoterápiát, a sugárterápiát, a hormonterápiát, az immunterápiát és a célzott gyógyszeres terápiát. Az, hogy mi a megfelelő kezelés, számos tényezőtől függ, beleértve a daganat elhelyezkedését és méretét, a laboratóriumi vizsgálatok eredményeit és azt, hogy a rák átterjedt-e a test más részeire. A szakemberek általában a beteg egyedi igényeit is figyelembe véve alakítják ki a kezelési tervet. Nem ritka a különböző kezelések kombinációja sem.

Mellrák műtét

Az emlőrák műtét során eltávolítják a mell rákos részét és a daganatot körülvevő szövet egy részét is. Betegségtől függően különböző típusú műtétek léteznek

Kemoterápia mellrák kezelésére

Javaslat lehet a mellrák kemoterápiája a lumpectomia előtt a daganat csökkentése érdekében. Néha műtét után adják be, hogy elpusztítsa a megmaradt rákos sejteket, és csökkentse a kiújulás (visszatérés) kockázatát. Ha a rák átterjedt az emlőn kívül más testrészekre is, akkor javasolható a kemoterápia elsődleges kezelésként.

Sugárterápia mellrák kezelésére

Az emlőrák sugárterápia általában lumpectomia vagy mastectomia után javasolt, a fennmaradó rákos sejtek elpusztítására. Alkalmazható egyéni áttétes daganatok kezelésére is, amelyek fájdalmat vagy egyéb problémákat okoznak.

Hormonterápia mellrák kezelésére

Az emlőrák bizonyos típusai hormonokat – például ösztrogént és progeszteront – használnak a növekedéshez. Ezekben az esetekben a hormonterápia vagy csökkentheti az ösztrogénszintet, vagy megállíthatja az ösztrogén emlőráksejtekhez való kötődését. Gyakori a hormonterápia a műtét után, hogy csökkentsék a mellrák kiújulásának kockázatát. Műtét előtt is alkalmazható ugyanakkor a daganat csökkentésére vagy a test más részeire átterjedt rák kezelésére.

Immunterápia mellrák kezelésére

Az immunterápia a saját immunrendszerünknek az erejét használja fel a mellráksejtek megcélzására és megtámadására. A kezelést intravénásan (a kar vagy a kéz vénáján keresztül) adják be. Az emlőrák immunterápiáját kemoterápiával kombinálva alkalmazhatjuk.

Célzott gyógyszeres terápia mellrák kezelésére

Egyes gyógyszeres kezelések olyan specifikus sejtjellemzőket célozhatnak meg, amelyek rákot okoznak. Célzott gyógyszeres terápiát javasolhatunk olyan esetekben, amikor az emlőrák átterjedt a test más területeire. A mellrák kezelésében leggyakrabban használt gyógyszerek közé tartoznak a monoklonális antitestek, az antitest-gyógyszer konjugátumok és a kináz inhibitorok.

Megjegyzésünk:

A mellrák diagnózisa ijesztő, frusztráló és még reménytelen is lehet. Ha Ön vagy szerettei szembesülnek ezzel a betegséggel, fontos, hogy kihasználják a rendelkezésre álló számos lehetőséget. Beszéljen szakemberrel a kezelési lehetőségekről. Döntés előtt akár egy második véleményt is kikérhet. Elégedettnek és optimistának kell lennie a kezelési tervével kapcsolatban. 

Végül egy helyi támogató csoporthoz való csatlakozás segíthet az elszigeteltség érzésének enyhítésében és lehetővé teszi, hogy beszélgessen másokkal, akik ugyanezen a dolgokon mennek keresztül.

Forrás:

• Verywellhealth, Serenity Mirabito RN, OCN emlő ultrahang kontra mammográfia: melyik a legjobb?
• Cleveland Clinic
• Házipatika